Ének-zene 6

 

2020. április 2.

Olvasd el a Tankönyv 62-63 oldalán az ott található szövegeket a Barokkról és a Napkirályról, majd másold be a füzetbe a következő szöveget:

ZT                                                                    A barokk

  • a barokk (17. század – 1750) a hangszeres polifónia aranykora
  • új hangszerek keletkeztek, és elnyerték szinte mai formájukat – ez óriási előrelépés
  • énekes-zenekari műfajok, művek is születtek: kantáta, oratórium és opera. Ez utóbbi énekelt, zenével előadott színdarab
  • kialakult a concerto és a concerto grosso – egy szóló hangszer vagy több szólista versenyez a zenekarral
  • az ellentétek zenéje: kis hangszeres csoport – zenekar

halk – hangos (átmenet nélkül)

lassú – gyors

  • a szekvencia fontos eleme a zenei szerkesztésnek: egy dallam ismétlése 1-1 hanggal mélyebben vagy magasabban
  • Megjelent a szvit – táncok sorozata, mint pl. a menüett. Ezt zenekar és szóló hangszer egyaránt játszotta.

 

Nézd meg a következő videót! A 18. másodperctől hallasz egy szép szekvenciát.

https://www.youtube.com/watch?v=GNeAbvvmwxI

2020. március 26.

Az előző tananyagrész, a tavaszi népszokások helyes sorrendje. Olvasd el a magyarázatokkal együtt!

1.      farsangköszöntés – üdvözöljük, köszöntjük, amikor eljön

2.      farsangi vénlánycsúfolás – mivel a húsvét „mozgó” ünnep, az őt megelőző nagyböjt legkorábban február 12-én kezdődhet. A legények tréfás figyelmeztetése, hogy egy-egy lánynak ideje lenne férjhez mennie, minél előbb meg kellett történjen, még a farsangi, „bulizós” időszakban.

3.      balázsjárás – február 3.

4.      alakoskodás – a farsang vége felé szokás alakot (jelmezt) ölteni

5.      gergelyjárás – március 12

6.      böjti leányjátékok – amennyiben a nagyböjt – a húsvétvasárnap előtti 40. nap nagyon korán kezdődne, lehet, felcserélődik a gergelyjárással. Fontos, hogy a böjti leányjátékok vasárnaponként lehet csak; a nagyböjt pedig szerdai nappal veszi kezdetét.

7.      zöldágjárás, virágvasárnapi villőzés – mindkét szokás virágvasárnaphoz, a húsvétvasárnapot megelőző vasárnaphoz kötődik

8.      Húsvéti locsolás – húsvétvasárnap után, hétfőn történik

Ha nem küldted el nekem, írd be a füzetbe a sorrendet, magyarázatok nélkül! Most nem kérek róla fényképet.

Az elmúlt órákon a reneszánsz korszakából (15.-16. század) énekeltünk dalokat. A barokk korszak következik. Nézd meg a következő videót! A barokk korszak egyik nagy zeneszerzője, Antonio Vivaldi írta a Négy évszak című zeneművet, mindegyik évszak egy-egy háromtételes versenymű. Most egy különleges előadás következik, A tél első tételét hallod.

2020.március 19.

A tankönyv 46. oldalán találsz egy feladatot a tavaszi népszokásokkal kapcsolatosan, időrendbe kell őket rendezni. Ehhez a következő, internetről letöltött szövegrészletek nyújtanak segítséget. Írd be a füzetedbe a népszokásokat helyes sorrendben, fényképezd le, majd küldd el nekem.

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (hamvazószerda előtt, ami egyben a húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése.

Böjti leányjátékok

A téli időszakot követő nagyböjti vasárnapokon játszották, a tiltott mulatozás helyett.

 Farsangköszöntés

Többnyire gyermekek, egyes helyeken lányok adománygyűjtő, → köszöntő, jókívánságmondó felvonulása → farsangkor.

Alakoskodás

Legfőbb alkalma ma is a farsangvégi alakoskodás, de más jeles napokon is szokásos, így Mikulás és Luca napján, a karácsonytól vízkeresztig tartó időszakban, pünkösdkor.

Balázsjárás

Február 3-án, Szent Balázs püspök ünnepén a katolikusoknál régi szokás, hogy a pap a templomban megáldja a jelenlévők, főként a gyermekek torkát, Balázs-áldást kér, hogy a torokfájás elkerülje őket. Február 3-án, Balázs napján, vagy március 12-én, Gergely napján volt az iskolások ünnepe: balázsjárást vagy gergelyjárást tartottak. A gergelyjárás szokása az elterjedtebb, e nap az iskola téli időszakának befejező napja volt.

Zöldágjárás

Virágvasárnaphoz két jellegzetes leányszokás kapcsolódott, a kiszehajtás és a villőzés. A zöldághordás vagy zöldágjárás a tavasz megjöttét köszöntő énekes, táncos, esetenként dramatikus játékkal járó felvonulás, melyet húsvétkor, pünkösdkor (vagy virágvasárnap) szokás játszani.

Húsvéti locsolás

A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő és végül fehérvasárnappal zárul.

Farsangi vénlánycsúfolás

Az udvarlás, párválasztás és főképpen a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos, magyar paraszti életben a farsang időszaka volt.

Hamvazószerda, hamvas szerda (lat. feria quarta cinerum): →nagyböjt kezdő napja a latin szertartásban, a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.

húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap.

Nézd meg a következő videót!

https://www.youtube.com/watch?v=Fj9XI8ayFWE

 Posted by at 10:27