TÁMOP-3.3.8.B

 

A Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola Balástya pályázatot nyert a TÁMOP-3.3.8.B-12, „Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben” című pályázaton. A konstrukció alapvető célja, hogy a közoktatási intézmények alkalmassá váljanak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/diákok, tanulók köztük roma gyermekek eredményes nevelésére-oktatására, támogassák iskolai sikerességüket a hátrányos helyzetű és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben.

A projekt tervezésének legfőbb indoka a hh/hhh tanulók magas aránya. A 2012/2013-as tanévben a hhh gyermekek aránya 19 % volt, a hátrányos helyzetű tanulók aránya évek óta 50 % feletti, jelenleg 54,5 %.
A projekt tervezését a következő tények indukálták:

  • Az átmenetek kezelése a hh/hhh gyermekek esetében nem zökkenőmentes, a váltásokat gyakran kíséri visszahúzódás, beilleszkedési zavar. Az átmenetek megkönnyítését támogató tevékenységek  (óvoda-iskola, a 4.-5. osztály, valamint a középiskolai átmenet) ezek kiküszöbölését szolgálják.
  • A HH/HHH tanulók az iskolai átlagnál kisebb százalékban tanulnak tovább érettségit adó képzésben – a pályaorientációs tevékenységekkel el kívánjuk érni, hogy ez az arány a projekt végére ne legyen magasabb, mint 5 %.
  • A HH/HHH gyermekek szülei ritkábban járnak szülői értekezletre, szülőknek szóló rendezvényeinken kisebb arányban jelennek meg – a családoknak szóló tevékenységekkel el kívánjuk érni, hogy a szülők rendszeresen látogassák intézményünket
  • Az átmeneteket támogató folyamatok zajlanak intézményünkben, rendszerszerű kidolgozása azonban még nem történt meg – 3 db átmeneteket támogató folyamatrendszer kerül kidolgozásra
  • A korszerű tanulásszervezési eljárások már meghonosodtak intézményünkben, további megerősítés, másoktól való tanulás azonban szükséges – 2db jó gyakorlat átvétele, valamint adaptációja történik
  • IKT eszközök rendelkezésünkre állnak a tanórák színesebbé tételéhez, egyrészt szükséges az eszközpark bővítése, másrészt a módszertani tudás szélesítése – 50 órában veszünk igénybe IKT mentorálást.
  • Vizsgálataink bizonyítják, gyermekeink nem tudnak tanulni – a professzionális segítségnyújtás érdekében tanulni jó módszertani tanfolyamon vesz részt pedagógusaink nagy része (80 %), 2 tanulócsoportban (alsó és felső évfolyam) heti 2 órában tanulni jó tréninget indítunk,  valamint a szülőknek is nyújtunk segítséget 4 alkalommal.

Tevékenységek:

A pedagógusok tanulás módszertani, valamint az átmeneteket támogató képzéseken vesznek részt, más intézmények jó gyakorlatait adaptálják.

Projektpedagógia képzésen vettük részt, ahol bővítettük egyrészt módszertani tárházunkat, másrészt ötleteket kaptunk arra vonatkozólag, milyen projektek valósíthatók meg az iskolai oktatás gyakorlatában.

A projektpedagógia lehetővé teszi a sokrétű, önálló ismeretszerzést, a megszerzett ismeretek gyakorlatias felhasználását, konkrét produktumok kooperatív munkafolyamatban történő megalkotását. Mindezzel modellálja azokat a folyamatokat, amelyekkel tanítványaink majd felnőttként is találkozni fognak.

Az elmúlt években a köznevelési intézményekben nagy hangsúlyt kapott az óvoda-iskola átmenet problémáinak feltárása, zökkenőmentessé tétele. Iskolánk a helyi óvodapedagógusokkal együttműködve kidolgozta óvoda-iskola átmenet programunkat, megjelölve azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a leendő elsősök találkozhatnak tanítónénijükkel, iskolás gyermekekkel. Az átmenet egyik leglényegesebb pontja a gólyatábor, ahol a volt óvónénik a leendő tanítónénikkel együtt szerveznek egy játékos, sportos napot a kis elsősöknek.

A projekt keretében a 4. és 5. osztályok közötti átmenet zökkenőmentesebbé tétele is előtérbe került. 10 órás minitréningen vettünk részt, ahol információkat, gyakorlati tanácsokat, módszereket kaptunk a célkitűzés megvalósításához. A rövid képzés kiemelt célcsoportja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek voltak. Az átmenet tevékenységei: június hónapban közös kirándulás a leendő ötödikes osztályfőnökkel, félévkor szülői értekezlet a serdülőkori változásokról. Közös kézművesdélután a szülők bevonásával. Év közben több alkalommal óralátogatás keretében ismerkedtek a leendő pedagógusok a gyermekekkel.

Kiemelt hangsúlyt fektettünk a középiskola átmenet zökkenőmentes biztosítására. Kollegáink a kisteleki Árpád Fejedelem Gimnázium pedagógusaival közösen dolgozták ki az átmenetet támogató rendszert. Gimnáziumi kollegáink áttanítást végeztek angol, fizika, informatika tárgyakból. Részt vettünk gimnáziumi vetélkedőkön, tanórákat látogattunk. Pályaválasztási börzékre kísérjük végzős tanulóinkat, pályaválasztási szülői értekezleteket tartottunk, pályaorientációs tanácsadó szakembert biztosítottunk azoknak, akik bizonytalanok voltak valamely területen. Középiskola átmenet minitréningen vettek részt pedagógusaink, ahol módszertani tárházunk is gyarapodott, de a gyakorlatban hasznosítható tevékenység ötletekkel is gazdagodtunk.

A program keretében gyógypedagógust alkalmaztunk, aki rendszeresen végzi a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, valamint tanácsot ad pedagógusainknak, hogyan  is gondozzák tanórán ezeket a gyermekeket.

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alkalmazását is biztosítja a program. A gyermekvédelmi felelős legfőbb feladata kapcsolattartás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családokkal, segítő beszélgetések folytatása gyermekekkel, szülőkkel egyaránt. Folyamatos kapcsolattartás a pedagógusokkal, a település gyermekvédelmi felelősével. Segítő beszélgetések folytat a pályaválasztással kapcsolatban, egyéni tanácsadás. Heti rendszerességgel kézműves foglalkozásokat tartott alsós gyermekeknek, ahol irányított beszélgetésekre is sor került.

2014. márciustól a feladatot új kolleganő, Rabovszky-Tasi Beatrix mentálhigiénés szakember látja el.

Diákrelax programot indított, melynek keretében minden felső tagozatos diák megismerkedett a relaxáció és a stresszoldás, a progresszív relaxáció (izmok megfeszítésén és ellazításán alapszik) alapjaival. Novemberben hónap folyamán már használták az első képzeletgazdagító módszert, a vizualizációt a teljes relaxált állapot eléréséhez. 2015. januárjában megtanulták az önhipnózist, majd gyakorolták a hipnotikus szuggesztiót egy-egy konkrét problémára kihegyezve. Február hónaptól az autogén tréning alapjaival ismerkednek.

Mentálhigiénés program keretében a gyermekek önismeretét fejlesztjük. Szeptemberben bemutatkozást követően „Néhány szó magamról” című, önismereti kérdőívet, „Tulajdonságaim, cselekedeteim” címmel – önismereti tesztet töltöttek ki a gyermekek. Októberben milyen is vagyok én, ki is vagyok én? – fantáziajátékot “játszottunk”. „Mi ez ha nem….? – asszociációs gyakorlatokat végeztünk. November havi tevékenységek: Hogyan vélekedsz? – kártyajáték a helyes értékrend kialakításához. A dalai láma személyiségtesztje. Decemberben az érzelmek kifejezését gyakoroltuk „szerep a falon” szerepjátékkal, kidobós érzelem-kártyákkal, hogy érzel bizonyos élethelyzetekben? Januárban érzelem-váltó verseny, érzelem-szobor játék segítségével fejlesztettük a  kifejezőképességet, képzeletet, kommunikációt, megfigyelőképességet. Szeretetnyelv tesztet töltöttek ki a gyermekek. Februárban „Hogy érezted magad amikor?”- játékos érzelem-kifejezés tanítása történt.  A non-verbális kommunikációt fejlesztettük kommunikációs készségfejlesztő játékokkal.

Elindította az ÖNBECSÜLÉS ISKOLÁJA tréninget osztályfőnöki órákon

Az Önbecsülés Iskolája Tréning abban segíti a résztvevő gyerekeket, hogy képesek legyenek felismerni: végső soron minden az ember bensőjéből fakad, illetve arra tanítja őket, hogy mi módon tarthatják rendben érzelmi háztartásukat.

Egyéni segítő beszélgetés gyerekekkel:

A pedagógusok, a szülők, vagy a gyerekek jelzésére lehetőség van egyéni segítő beszélgetésekre. Melyek segítik az érzelmi gócpontok feltárását, illetve az érzelmek kifejezése által támogatja, a gyerekek családi vagy egyéni krízisükben lelki egyensúlyuk újbóli megteremtését.

Családlátogatások:

Célja a távol, elszigetelten élő, vagy hátrányos helyzetű családokkal történő személyes kapcsolattartás, körülményeik megismerése, egyéni helyzetük ismerős környezetben való megértése, problémáik kezelése. A családok és az iskola kapcsolatának javítása, személyes törődés és egyéni odafigyelés biztosítása által.

Az alsósoknak meghirdetett kézműves foglalkozásokon fonalkarkötőket, falevélmintás faliképet, mozgó harangocskákat, termésbábokat, szalvétavirágokat, indián fejdíszeket készítettek.

Kreatív kézművesműhely foglalkozássorozaton nemezeltek az érdeklődő gyermekek, megtanulták a madzagszövés technikáját.

Útnak indította szülőklub foglalkozássorozatunkat, a következő tematika mentén

Hogyan neveljünk boldog gyermeket?

A jelenlévő 9 szülővel a 28 nap című film részleteinek megtekintése után beszélgettünk a szenvedélybetegségek kialakulásának lehetőségeiről, okairól, arról, hogy hogyan vegyük észre gyermekeinknél a tüneteket, illetve, hogy mit tehetünk ha már megjelent a probléma. A Hogyan neveljünk boldog tinédzsert? című könyvből történt felolvasások a szülői feladatokat erősítették meg, új megvilágításba helyezték azt. A beszélgetések olyan kérdéseket és megoldási javaslatokat vetettek fel, melyek a szülőket az aktuális gyermeknevelési problémáikban segítették.

Hogyan működünk szülőként?

A szülői klubbon résztvevő szülőkkel először a „ A békés harcos útja” című film kiemelkedő részleteit néztük meg, majd beszélgettünk a szülői működésünket meghatározó játszmákról. Meghallgattuk F. Várkonyi Zsuzsa rádióműsorát a tudatalatti taktikáinkról, és ezek megoldását célzó Önismereti munkába kezdtünk bele, Jill Anderson Az önbecsülés iskolája című munkájának látványtáblákon való interaktív feldolgozása által. Hogyan ismerhetjük fel ésszerűtlen hiedelmeinket, melyek beépült sablongondolatként újra és újra nehézséget okoznak nekünk? A klubfoglalkozás végén a szülői kérdések, beszélgetések azt mutatták, hogy az elhangzottak belső felismerésekhez juttatták a résztvevő szülőket.

Mit tehetünk a gyermeki agresszióval?

A megjelent szülők a Good Will Hunting című filmből nézhettek meg részleteket, valamint  különböző, a filmrészlethez illő történeteket olvasott fel a klubvezető  szakirodalomból. A történtek kapcsán beszélgettek arról, hogy melyek a szülők gyermekkel szembeni jogai, kötelességei, feladatai. Hogyan lehetünk képesek arra, hogy megakadályozzuk az egymással szembeni agressziót? Milyen pedagógiai illetve fegyelmezési módszerekkel érhetjük el a tiszteletet, a kötelességtudatot, a felelősségérzet kialakulását gyermekeinknél? Milyen módon tudunk empátiát kiépíteni bennük, hiszen az a gyermek, aki együtt érez a környezetében élőkkel kevésbé lesz támadó, bántó, agresszív és kötözködő. Érintettek még egy igen fontos területet a témánkkal kapcsolatban: vajon mi milyen saját szülői mintát hoztunk magunkkal, és azok az önműködő mechanizmusok, amelyek szerint neveljük a gyermekeinket, hogyan változtathatók meg, illetve megváltoztathatók-e egyáltalán? A filmvetítést követően hosszan beszélgettek az érintett témákról, illetve a saját nevelési nehézségeikről.

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős sokrétű tevékenységét a következő képek mutatják:

Egyéni fejlesztés, mentorálás

Valamennyi hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekünk készségeit, képességeit általunk fejlesztett mérőeszköz segítségével mértük fel. Ezt követően egyéni fejlesztési tervet készítettünk, majd két tanéven keresztül fejlesztettük, mentoráltuk a gyermekeket. Volt akinek szaktárgyi segítségre volt szüksége, volt akinek egyéni beszélgetésre, volt akinek általános készség-és képességfejlesztésre.

Felvételi felkészítő foglalkozások

A középiskolai továbbtanulás sikeressége egy életre meghatározó lehet egy ember életében. A tanórai munkán túl, plusz időben készítettük fel gyermekeinket magyar és matematika tantárgyakból. A foglalkozásokon fejlesztettük a szövegértést, az önálló ismeretszerzést, matematikai logikai kompetenciákat. Számos korábbi feladatlapot töltöttünk ki, hogy gyermekeink gyakorlatot szerezzenek a felvételi feladatlapok megoldásában.

IKT mentorálás

IKT mentor szolgáltatásait is igénybe vettük, aki bemutatta a digitális tananyagok felhasználási lehetőségeit, áttekintettük az egyes szakokhoz kapcsolódó digitális tananyagokat, technikai segítségnyújtást kaptunk a különböző IKT eszközök tanórai használatához, áttekintettük a MOZABOOK programokat, megtanultuk hogyan kell feltelepíteni a MOZABOOK keretprogramba az interaktív tankönyveket, megismertünk online feladatkészítő programokat, tananyagokhoz kapcsolódó SDT oldalakat tekintettünk át.

Jó gyakorlatok átvétele

A program keretében 2 db jó gyakorlatot vásároltunk hódmezővásárhelyi általános iskoláktól. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében vásároltuk meg a MESETÁR(S)HÁZ jó gyakorlatot, mely az óvodából iskolába kerülő gyermekek beilleszkedését segíti. A program arra fektet nagy hangsúlyt, hogy a gyermekek életkori sajátosságaihoz közel áll a vers, a mese, a különböző kézműves tevékenységek mind az óvodában, mind az iskolában. Mindeközben észrevétlenül fejlődnek a különböző kompetencia területeik, megismerik önmagukat, egészséges önbizalmuk alakul ki, szívesen tevékenykednek csoportban.

A másik adaptált programot “Projektpedagógia az integrációs gyakorlatban” címmel vásároltuk. A program kiválóan illeszkedik az iskolánkban minden évben megrendezésre kerülő Föld napja projekthez. Kiegészíti, színesíti az eddigi programokat, fejleszti a tanulók képességeit. Célja, hogy a diákok önállóan ismerkedjenek közvetlen környezetükkel, tapasztalatokat szerezzenek, erősödjön bennük a környezetvédelem fontosságának tudata.

Logopédiai fejlesztés

Logopédust is tudtunk alkalmazni a program keretében. A szakszolgálat által biztosított órákat így ki tudtuk egészíteni, ezáltal lehetővé vált a beszédhibás gyermekekkel való egyéni foglalkozás.

Tanulás tanítása – minitréning szülőknek.

A foglalkozásokat elsős és ötödik osztályos szülőknek szerveztük. Az elsős szülők a tréning időpontjában más szembesültek az első osztály kihívásaival, a különbségekkel, amit az iskola jelent az óvodához képest. Tisztáztuk a tanuláshoz kapcsolódó fogalmakat, azt hogy az alsó tagozat, kiváltképp az első és második osztály feladata nem a klasszikus értelemben vett tanulás, hanem inkább azon képességek fejlesztése, amelyek alapjai lesznek a hatékony tanulásnak. Első osztályban elsősorban az alapkészségek fejlesztése történik, azért ezt a témát jártuk körül részletesen. A könnyebb megértés érdekében röviden áttekintettük a fiziológiai történéseket, amelyek bármilyen tanulási, észlelési folyamat esetén bennünk zajlanak, a jobb és bal agyféltekék működését, összehangolásuk fontosságát.

Ezt követően különféle gyakorlatokat végeztünk a jobb és bal agyfélteke összehangolására.

Az ötödikes tréning. Kötetlen beszélgetés során a szülők elmondták az ötödik osztályba kerülés friss tapasztalatait. Megfogalmazták a nehézségeket, amit az új szokások, követelmények jelentenek a gyerekek és az őket segíteni akaró szülők számára.

Ezek után átbeszéltük a hatékony tanulás feltételeit, a tanuláshoz való viszonyt és áthangolását, a tanulási szokások formálását, hatékony tanulási módszereket, a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztésének fontosságát. A fogalmak megismerése, az alapvető feltételek megbeszélése után bizonyítottan hatékony tanulási formák ismertetése következett, melyek közül néhányat a gyakorlatban ki is próbálhattak a szülők: vizualizáció, szimbólumok használata, asszociációs háló, memóriakampó, történelmi események, évszámok megjegyzésének egyéni módjai, idegen szavak megjegyzése, elmetérkép, gondolattérkép elkészítése.

 Családi napok

A projektidőszak alatt 3 alkalommal szerveztünk közös nagy programot a szülőkkel. Két alkalommal játékos, sportos, kézműves foglalkozásokkal gazdagított napon vártuk a gyermekeket és szülőket egyaránt. Színházi előadásokon vehettek részt, de béreltünk Eurobungy trambulint, játszóházat, óriáscsúszdát, óriáscsocsót is. A gyermekek ezeket az eszközöket kedvelték leginkább, hiszen térítésmentesen vehették igénybe. 2015. nyarán a Technikai Járművek Baráti Köre jóvoltából gyermekeink veterán katonai járműveket is kipróbálhattak.

Egy alkalommal színházi előadást szerveztünk, ahol minden osztály megmutathatta a szülők előtt produkcióját.

 A családi napok képei

Integrációs nyári táborok

2015. nyarán hatféle nyári tábort hirdettünk gyermekeink számára. A táborok programjai között számos sportolási lehetőség is szerepelt, kézműves foglalkozások, kirándulások, rengetek játék. Készítettek gyöngyfát, kulcstartót, karkötőt, megismerkedtek a foltvarrás és kosárfonás alapjaival. Honismereti táborban íjászkodtak, kirándultak a helyi Kóbor-ló tanyába, nemezeltek, ősi motívumokat, rovásírást véste rézlemezre.

A sportolni vágyók pingpongozhattak, szabadtéri fitnesz eszközöket használhattak, futballozhattak, kerékpározhattak, kézilabdázhattak, fal-labdázhattak, tollasozhattak, zenés gimnasztikán vehettek részt.

Kirándulásokon is részt vettek a csoportok. Minden csoport ellátogatott lovaskocsival vagy kerékpárral a helyi Kóbor-ló tanyára. Szegeden a Vadasparkban ismerkedtek a különböző egzotikus állatokkal, Ópusztaszeren pedig meghódították  a labirintust.

Jó kedvből nem volt hiány, amit az alábbi képek is bizonyítanak.

 Posted by at 15:55