NTP-TM-14

 

Időutazás a Bükkben: témahét a történelem és a természetismeret jegyében

Iskolánk pályázatot nyújtott be  a Nemzeti Tehetségprogram keretében „Az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, kollégiumi, valamint a kulturális intézményekben működő tehetséggondozó műhelyek támogatása” (NTP-TM-14) c. kiírásra. A projektötlet 1.782.000 Ft támogatásban részesült, mely a tervezett programok és beszerzések bekerülési költségének 100 %-a.

Projektidőszak: 2015. április 01 – 2015. június 30.

A program előzményei iskolánkban:

Minden gyermek tehetséges valamiben. A tehetséggondozás az iskolába lépés pillanatában kezdődik. Az óvónőktől megkapjuk a “KUKUCS” füzeteket, amelyekből tájékozódhatunk a gyermek erős és gyenge oldalairól. A tanórán differenciált oktatás keretében fejlesztjük a tehetséges gyermekeket, a gyengébben teljesítőket felzárkóztatjuk. Délutáni foglalkozások keretében a sport, a művészetek, a média világa, az informatika, a természettudományok területén biztosítjuk a tehetségek kibontakozását. A természettudományok és a történelem esetében rendszeresen versenyekre való felkészítéssel ápoljuk a tehetséget, valamint évről évre témahetet szervezünk számukra a Bükk hegységben, ahol a természettudományokkal és őskori történelmünkkel tapasztalati úton ismerkednek a természettudományokban valamint a történelemben jeleskedők.

Célkitűzéseink:

Iskolánk tehetségfejlesztéssel kapcsolatos legfőbb célkitűzése, hogy valamennyi gyermekben felfedezzük a tehetséget, sikerélményekhez juttassuk, lehetőséget biztosítsunk számukra az önmegvalósításra.  Jelen program átfogó célkitűzése, hogy a természettudományokban jeleskedő tehetségpalántákat őserdei környezetben, komplex módon, főként tapasztalati úton szerzett ismereteken keresztül fejlesszük.
A diákok gyakorolják a tapasztalati megismerést, az információ-források használatát, a megszerzett ismeretekből tudjanak prezentációt, beszámolót összeállítani, bemutatni.
A diákok természettudományos ismereteinek bővítése, elmélyítése, olyan tudatformálás, amely megtanítja a gyermekeket a természet tiszteletére, a környezettel való együttélésre, a környezetbarát életvitelre, a fenntartható fejlődés elveinek megtartására.
A gyermekek látókörének szélesítése, befogadóképességük fejlesztése.
Konfliktustűrő és megoldóképességük, toleranciájuk, céltudatosságuk, kitartásuk növelése különböző közösségi programok által.
Az iskolapadban megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásának teret adni.
A közösségben végzett képesség- és készségfejlesztő programok nyújtsanak lehetőséget ismeretszerzésre a honismeret, az egészséges életmód, a természet, a történelem, a kultúra területein, s ezen ismereteket kreatívan, konstruktívan tudják alkalmazni.
Személyes kompetenciák, önismeret fejlesztése. Kudarctűrő képesség, tudatosság, problémamegoldás, döntéskészség, vitakészség fejlesztése.

A célcsoport kiválasztása
Körültekintően igyekeztünk azonosítani, kiválasztani a tehetséges növendékeket a témahét programjához. Nehéz feladat volt, hiszen mindenki tehetsége valamiben. Próbáltuk a tanulók képességének vizsgálata mellett a személyiségüket, érzelmi intelligenciájukat és kommunikációs készségeiket is megfigyelni. A kiválasztott 20 tehetséges diák erősségeit és gyengeségeit körülhatároltuk. Közösen több szempont mentén vizsgáltuk diákjainkat, s közben szűkítettük azoknak a körét, akiket beválasztunk a tehetségfejlesztő programba.

A témahét tevékenységei:
Szociális érzékenységet fejlesztő csapatépítő, kommunikációs készségfejlesztő gyakorlatok, vetélkedők versenyek, drámapedagógiai foglalkozások, természetjárás, múzeumpedagógiai foglalkozások, önálló ismeretszerzés, feldolgozás.
Az erős oldalak gondozását az ismeretbővítés, elmélyítés, tapasztalati megismerés szolgálja, míg a gyenge oldalakét a drámapedagógiai foglalkozások, művészetpedagógia.
A programot részben a projekt illetve a „Story Line” módszer – időutazás alapján készítettük el. A tábor ideje alatt az erdő és ember, ember és természeti környezete kapcsolatát próbáljuk feldolgozni az éppen tanult történelmi korszakba, az őskorba ültetve. Ez a komplex program minden elmében kapcsolódik a helyi tantervhez, a tananyaghoz, a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Az ötnapos szerepjátéknak a keretét az adja, hogy ősemberi hordánk a túlnépesedés miatt új téli szállás keresésére indul. Utunk során több bükki (ősember) barlangot fedezünk fel, gyűjtögetünk, kő- és faeszközöket készítünk, ismerkedünk a hegységgel, a csodálatos tavaszi erdővel, állatokkal, növényekkel, kőzetekkel. Megpróbáljuk beleképzelni magunkat a természettel még harmóniában élő ősemberek bőrébe, beleélni magunkat abba a szerepjátékba, melyre a tábor foglalkozásai felfűzhetők. A gyerekek tudásukról, élményeikről játékos feladatokkal számot adnak.

1. nap

Utazás Balástyáról Bánkútra, utazás közben a heti program ismertetése. Az „időutazás” kezdete. A tanárok is részt vesznek ebben, mint a horda vezérei. (Szociális érzékenységet fejlesztő csapatépítő gyakorlatok) Mindenekelőtt mindenkit visszavarázsol az őskorba az őshorda egyik vezére, a varázsló.

Ősi névválasztás. Ezután, illetve az esti névadó szertartást követően az ősi néven szólítjuk egymást.
A szent állat, Manfréd bemutatása – plüss mamut, egész héten vigyáznak, dédelgetik, hordják a gyerekek.
Az út céljának, a hét feladatainak közlése: „téli szálláshely keresése”
A Hór-völgyi látogatóközpont a bükkaljai kőkultúra geológiai alapjait, valamint kultúrtörténeti értékeit ismerhetik meg a gyerekek. Emellett a hajdani „Suba-lyuk múzeum” felfrissített, kibővített anyaga mutatja be a bükki ősemberkutatás kezdetét, a Suba-lyuk barlang 1932-ben történt feltárásának rekvizitumait és eredményeit, valamint a neandervölgyi ősember világát.

Túra Regős József (barlangász-régész) vezetésével a Suba-lyuk barlangnál, ahol Neandervölgyi ősemberek éltek valaha. Történelmi jelentőségének megbeszélése.

Hordagyűlés – Szociális érzékenységet fejlesztő csapatépítő gyakorlat – minden reggel és este, a nap indításaként illetve összegzése céljából tartjuk. Megbeszéljük a napi programot, a gyerekek által egész héten vezetett ősi füzetbe beírjuk azt, esetleg ragasztunk, rajzolunk. Ebbe a füzetbe nyomunk pecséteket (mammuttappancsot), ha valaki valamiben jól teljesít, okosat mond. A tanárok minden nap végén átnézik a füzeteket és a szép, igényes füzetvezetést is díjazzák pecséttel. Ezeket a jutalomlábnyomokat hét végéig gyűjtik a gyerekek, végül a legeredményesebbek külön jutalmazásban részesülnek. Ez a füzet a tábor végén a gyerekeké lesz, egy örök emlék és egyben szinte „történelmi és természetismereti füzet” is lehetne, hiszen a látott-hallott ismereteket, történteket tartalmazza majd.

Éjszakai túra a Bálvány előterében fekvő „szent dombra”. Ősi névadó szertartás – szerepjáték, szociális érzékenységet fejlesztő csapatépítő gyakorlat – a Bálványon, a Petőfi kilátóban; a varázsló vezér vezetésével ősi csont és kőbalta alatt mindenki „hivatalosan” is felveszi az ősi nevét.

2. nap
Az Archeoparkban Szilvásvárad ősi múltjának bemutatása, ősemberbarlang rekonstrukció, kelta rönkház, bronzkori paticsház, szkíta jurta, újkőkori fűkunyhó megtekintése. Tanítványaink kipróbálhatták kőpattintást, szövés-fonást, agyagozást, korongozást, régészkedést, gabona őrlését őrlőkövön, tűzgyújtást ősi eszközökkel, íjászatot, kőbaltakészítést.
Vonatozás kisvasúttal a Szalajka-völgyben (lazító program)

Túra az Istállóskői barlanghoz Regős József (barlangász-régész) vezetésével. „A rendkívül zordnak ígérkező tél menekülésre készteti a fennsíkon élő ősemberek csapatát, akik védettebb, telelésre alkalmas helyet keresve indulnak szálláshelyet keresni.” Az Istállós-kői barlang történelmi jelentőségének megbeszélése, régészeti felfedezések, ősi életmódok, szokások megbeszélése. Itt a horda gyűlést tart, elemzi, hogy a hely megfelelő -e téli szállásnak. Néhányan forrást keresnek, megvizsgálják a víz minőségét, páran az állatok lábnyomait kutatják és azonosítják. Vannak, akik ehető és egyéb célokra használható növényeket keresnek, mások az ellenfél betolakodásának esélyeit fontolgatják – turisták környezetszennyező hatásai. A napfény jelentősége, mint az élet alapvető feltétele.

Séta a Szalajka-völgyben. A Szalajka-forrás, Fátyol-vízesés és a Szikla-forrás megtekintése, kialakulásának megbeszélése. Szabadtéri Erdészeti Múzeum – Erdei foglalkozások régen és ma – a fa kitermelésének és megmunkálásának eszközeit vehetik szemügyre a gyerekek. Az egykori foglalkozások űzése során milyen kapcsolatba került ember és környezete, hogyan használta fel a természeti erőforrásokat, nyersanyagokat, miként változtatta meg tevékenysége során az élőhelyeket, hogyan terhelte környezetét. Mindez a mai gyáripar hatásaival összevetve ad értékes kontrasztot. Pisztrángtelep – a halak nevelésének folyamata, lehetőségei, jelentősége.

A Hogyan alakult ki az ember? című film megtekintésével hangolódik a csapat az őskori életre. A filmnézés előtt megfigyelési szempontokat adunk a gyerekeknek. A film végén válaszolnak a kérdéseinkre.

3.nap

Hordagyűlés: Az „Ügyesemberek délelőttjére” készülünk. A délelőtt forgószínpadszerűen működik, a gyerekek csoportokba kerülnek, a táblára felkerül a munkarend, és a vezérek elmondják az egyes állomások témáját: pólófestés, barlangrajz, agyagedény készítés, ősi nyaklánckészítés, ősi medálkészítés.

Pólófestés: az előzőleg méret szerint vásárolt fehér pólókra textilfesték segítségével falevelet festenek a gyerekek, emellett ráfestik az évszámot és a helyszín nevét, ez is az övék lesz majd a hét végén. A minták rávasalását a tanárok végzik.

Barlangrajz: 1,5×1,5m-es csomagolópapírra zsírkrétával, színes ceruzával barlangrajzot készítenek a gyerekek közösen. Segítségül vehetik az iskolából hozott őskori életről szóló könyvek rajzait, ábráit. A vezér elmondja a barlangrajznak az ősemberek életében betöltött szerepét.

Ősi nyaklánckészítés: Színes, kifőzhető gyurmából különböző méretű gyöngyöket gyúrnak a gyerekek és kifőzik, majd bőrszíjra húzzák őket.

Ősi medálkészítés: Az otthonról hozott faanyagból fűrész segítségével levélmintákat vágnak ki a gyerekek, melyek azután az ősi nyakláncra kerülnek.

Kirándulás – Természetjárás, játékos környezettudatos nevelés – a Bükk-fennsíkon – vezeti Antal József (erdész): Zsidó-rét, Tar-kő, Őserdő, Zsidó-rét.
Ismerkedés a növény-, gomba- és állatvilággal, az ehető és mérgező növényekkel, gombákkal, „mi az, ami számításba jöhet az ősembereknek élelem gyanánt”, egyes növények kóstolása (boróka, csipkebogyó, bükkmakk, som), illetve mitől kell óvakodni, melyik mire jó. Ismerkedés a hely geológiájával, turistajelzésekkel, néprajzi és ipartörténeti emlékeivel (szénégető, mészégető boksa).

A természetvédelmi tábla, a turistajelzések megfigyelése.

Esőűző tánc: (játék) ahogy az ősember is sikeres vadászatért, a gyerekek a jó időért fohászkodnak a szellemekhez. Körben állva, a fővezér által mutatott mozgást, mozdulatot folyamatosan átveszi az egész csapat. Így imádkoznak a szép időért. Egyben elhangoznak az éghajlat elemei is.

A fennsík fogalmának tisztázása, Bükk-fennsík szemléltetése egy baseball sapka segítségével. Megállapítják, hogy „ősemberként a fennsíkon nem találnának vizet, le kellene települni a hegyek lábához, a forrásokhoz”.

A túra során bükkös, juhar, majd gyertyános tölgyes, végül fenyves erdőn át járva összehasonlítjuk a fény-, hőmérsékleti és magassági viszonyokat, ebből következtetünk a növénytársulásokra. Fényviszonyok, talaj, levél, termés összehasonlítása, levéllenyomat, kéregminta készítése.

Szöcskék – sáskák megkülönböztetése csáphossz alapján. Az állat megfigyelése – erős ugrólába van. Ugróversenyt rendezünk szöcskéknek, sáskáknak. Megfigyeljük, hogy ezek az állatok a testmagasságuk 30-40-szeresére is képesek felugrani. Az ember általában 1-2 m-re képes. A gyerekeknek ki kell számolni, hogy arányaiban mennyivel ugrik nagyobbat egy szöcske, sáska, mint mi. Illetve mekkorát ugranánk mi, ha „szöcskei képességekkel” volnánk felruházva. (matematika)

Tar-kő – 950 méter, a Bükk harmadik legmagasabb csúcsa. Tengerszintfeletti magasság mérése – Balti-tenger szintjétől. Térkép, iránytű használatának gyakorlása. Rajzolás a természetben talált tárgyakkal
A természet hangjainak hallgatása, a hallott hangok megbeszélése – Mi az, aminek a hangja nem illik a természetbe (mesterséges zajok), miért? – vita.
Az őserdő jelentőségének megbeszélése, bükkfák pusztulásának okai – dominó elv a kidőlésüknél, tányér gyökérzet.
Az állatok életmódját szemléltető játékok: Közelítsd meg!, Fészeképítéses – fiókaetetős, Állatos párkereső.
Tájékozódási futás. Egy erdőfoltban rövid próbálják ki magukat a gyerekek, párokban egyszerű térkép segítségével juthatnak el a célig.

Hordagyűlésen a napi programot beírjuk a füzetbe, mindenki rajzot készít a számára legkedvesebb programról, felolvassuk és beragasztjuk a füzetbe Az erdő fohásza című írást. Turistatérképen négyes csoportokban kikeresik a gyerekek az aznap megtett utat, az iskolában tanult módon lemérik a megtett út hosszát.

Éjszakai túra – az éjszaka zajainak, neszeinek és élőlényeinek megfigyelése. Tájékozódás a sötétben (csillagok, térkép, iránytű, turistajelzések). Bátorság próba – lámpa nélkül az erdőben. A gyerekek egymás segítségére vannak utalva, lehet fogni egymás kezét, megpróbálják leküzdeni félelmüket. Miután szemük megszokta a sötétet, a csillagok fénye elegendő fényt ad, hogy lássák a kitaposott út nyomvonalát. Ekkor oldódik félelmük is. Végül a bátorság próba során egyedül tesznek meg a gyerekek néhány száz métert az erdőben egy biztonságosan járható szakaszon, a bátortalanabbak párban.

4. nap

Barlangok napja: – Regős József régész-barlangász vezetésével gyalogtúra a barlangokhoz: (Látó-kő, Csókási erdészház, Kő-lyuk, Udvar-kő, Kőlyuk, Szeleta-barlang). Ismerkedés a karsztjelenségekkel (barlang, víznyelő, zsomboly, karsztforrás, felszín alatti víz fogalma, jellemzői), a barlangok klímájával, élővilágával, az emberiség történelmében betöltött szerepével, ősi kultúrákkal, a barlangászat szabályaival, fortélyaival. A tökéletes sötétség  és csend  megtapasztalása. Élet fény nélkül.

A magassági növényövek megfigyelése, jellegzetes fafajok, bokrok, cserjék, aljnövényzet megfigyelése. Az erdők irtása és az erózió, valamint az árvizek kapcsolatának megbeszélése. Erózió játék – A gyerekek az eső útját játsszák, amikor az leér a földre és lefolyik egy domboldalon. A vegetáció talajvédő illetve a víz romboló hatását jelenítik meg.

Hordagyűlés: A napi események megbeszélése csoportokban. A gyerekek 5-6 fős csoportokban megbeszélik a nap folyamán látottakat. A csoportok szóvivői elmondják a fontos dolgokat, ismereteket. A többiek lejegyzetelik azokat, lerajzolják a számukra legkedvesebb emléket a túráról. Bükki NP térkép beragasztása, a Bükk hegység elhelyezése a megyetérképen, a magyar nemzeti parkok felsorolása. Egy elvárás fát teszünk ki, melyre minden tanuló feltesz egy levelet, melyre előzőleg ráírt egyet a természetjárók szabályaiból. Ezután a turistajelzésekről tartunk rövid előadást számukra, a legfontosabbakat berajzoljuk a füzetbe. Átismételjük, hogyan kell tájékozódni a természetben, a térkép és az iránytű használatát.

A hordagyűlés zárásaként a helymeghatározás gyakorlására játszanak egy játékot. Az előzőleg kialakított csoportoknak ki kell tölteni egy feladatlapot, mellyel a matematikai koordináta rendszer használatát is gyakorolják.

“Takarodó” előtt részvétel egy „mentőakcióban”: „Különleges régészet”: a szállás környékének a cukorkáktól való mentesítése, nem odaillő régészeti leletek begyűjtése” – cukorkagyűjtés a sötétben lámpával.

5. nap

Hordagyűlés: az indulás, összepakolás megbeszélése

Ismerkedés hazánk nagyvadjaival: szarvas, őz, vaddisznó. Életmód, szaporodás, csoportjuk, lábnyomuk. Vadászati ismeretek – a vadászat valódi szerepét. (nem esztelen gyilkolás, hanem céltudatos tevékenység, az állat tisztelete) Trófeák bemutatása.

Kirándulás Regős József (barlangász-régész) vezetésével a Gerenna-várhoz. A túra közben mészkőhegységek jellegzetes formáinak, karsztjelenségeinek megfigyelése és modellezése. Ismerkedés a vár történelmi jelentőségével, szerepével, az övező tájakkal.
Hazautazás: utazás közben versírás a heti programmal kapcsolatos különböző témákban.

A tábor értékelése, ajándék átadása majd időutazás – az őshorda visszavarázslása a jelenbe.

Táborzárás, hazaérkezés.

A témahét során az alábbi tehetségterületeket fejlesztettük:

  • Anyanyelvi kommunikációa szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésnek és értelmezésnek képessége (szövegértés-szövegalkotás: beszéd, olvasás és írás). Az olvasott szöveg szókincsének alkalmazása. Történet elmondása utazásokról, átélt élményekről. Az alapvető szakkifejezések megismertetése és helyes használatuk gyakorlása.
  • Információszerzés – A környezeti tartalmú elsődleges és másodlagos információhordozók (pl. a valóság, térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, szóbeli források) kiválasztása közvetlen tanári segítséggel. Tájékozódás, válogatás az információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. kiránduláson és múzeumban). Megfigyelések, mérések, vizsgálódás egyéni és csoportmunkában.
  • Információfeldolgozás – A környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgoztatása egyéni és csoportmunkában:
    • adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása;
    • tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon);
    • következtetések levonása egyszerű adatokból, tényekből, megfigyelésekből;
    • lényegkiemelés szövegből, hasonlóságok és különbségek észrevétele;
    • egyszerű gyűjtemény, tabló összeállítása (pl. képek, kőzetek, növényi részek, termések);
    • a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása egyszerű helyzetgyakorlatokban.
  • Az információ kommunikálása és értelmezése – Esemény, történet elmondása megfigyelés alapján és emlékezetből. Különféle tanulói nézetek megfogalmazása egy-egy környezeti jelenséggel kapcsolatban példák, tapasztalatok alapján. A környezetben szerzett spontán tapasztalatok, ismeretek egyszerű megfogalmazása és természettudományi szemléletű magyarázata. Leírások készíttetése megfigyelésekről. A megfigyelések és vizsgálódások tapasztatainak, eredményeinek egyszerű magyarázata
  • Matematikai kompetencia fejlesztése – összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használata fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A közvetlen környezetben előforduló természetes és mesterséges elemek méretbeli nagyságrendjének becslése. Mérés és becslés a térképen és gyakorlatban. Mennyiségi, nagyságrendi halmazképzés és rendszerezés. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése érvek láncolatának követésével (pl. természetföldrajzi összefüggésekben).
  • Természettudományi kompetencia – a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használata. Alapvető környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok felismerése és egyszerű összehasonlítása. Egyszerű természet- és társadalomföldrajzi algoritmusok alkalmazása (pl. tájjellemzés). Egyszerű földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálatok végzése megfelelő tanulói eszközök használatával (pl. időjárási elemek megfigyelése). Megfigyelések, vizsgálatok menetének és tapasztalatainak leírása, rögzítése, értelmezése. Egyszerű terepi megismerési és vizsgálódási módszerek technikáinak elsajátítása.
  • Környezeti kompetenciák – fenntartható fejlődés érdekében történő cselekvés: rendszerszemléletű gondolkodás, kritikai gondolkodás, kreatív gondolkodás, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudáselemek, a nemzedékek közötti és nemzedéken belüli szolidaritás és felelősség, a globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémák ismerete, a környezeti problémák gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeinek ismerete.
  • Technológiai kompetencia – a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása az ember a természeti környezet egymásrautaltságának kifejezésében, a természeti világ, a technológia és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete, a technológia és a társadalom, kultúra és a környezet közötti összefüggések megértése
  • Digitális kompetencia – az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek, a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresése, értékelése, tárolása, létrehozása, bemutatása. a megfelelő segédeszközök (prezentációk, térképek, fotó- és videószerkesztő programok) használata
  • Gondolkodási kompetencia: kombinatív képesség, konvertáló képesség, logikai képesség, rendszerező képesség.
  • Tudásszerző kompetencia: ismeretszerző képesség, alkotóképesség, összefüggést kezelő képesség, problémamegoldó képesség.
  • Tanulási kompetencia: ismeretelsajátító képesség, motívumelsajátító képesség
  • A tanulás tanulása – a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képessége. Hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátítása, feldolgozása, értékelése és beépítése, valamint az új ismeretek és készségek alkalmazása. Fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.
  • Személyközi kompetenciák – elfogadott viselkedési szabályok és viselkedésmódok, konfliktuskezelés, tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása, mások bizalmának és együttérzésének kiváltása, tárgyalóképesség. kompromisszumkészség tisztesség, öntudatosság. Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása.
  • Szociális és állampolgári kompetencia – A környezetben és a gyakorlati életben való eligazodáshoz szükséges személyes technikák kialakítása. A toleráns viselkedés megalapozása honpolgárként a lakóhely tájához, a régióhoz való kötődés kialakításával (pl. terepfoglalkozások és kirándulások révén). Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek (pl. barátok, osztálytársak) szerepének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában. A személyes cselekvés lehetőségének felismerése. Együttélési képességek: empátia, alkalmazkodó képesség, elfogadó képesség, tolerancia. Együttműködési képesség: felelősségvállalás, szabálykövetés, segítségnyújtás. Érdekérvényesítő képességek: siker és kudarc elfogadása, alá és fölérendeltség elfogadása, versengési képesség.
  • Nemzeti identitástudat – A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismertetése a hazához való kötődés kialakítása érdekében. Magyarország nemzetközi hírének megismertetése (pl. jelentős személyiségek, szellemi és gazdasági termékek, hungarikumok által)
  • Vállalkozói kompetencia – a rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése, a tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. Személyes erősségek és gyengeségek felismerése. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz. Kezdeményezőkészség.
  • Kulturális kompetencia – gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív kifejezése. Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások, a kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. Annak felismerése, hogy a közvetlen környezetünkben élő emberek kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. A nemzeti kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása (pl. helyi emberek elmondása alapján, leírások, filmek, képek irányított elemzésével). A természeti környezetet ábrázoló művészi kifejezési módok. A tanulók esztétikai megismertetése példákon keresztül.

Eredmények:

  • Az „őshorda” megalakulásával, az ősi szerepjáték, a heti közös munka, egymásra utaltság során fejlődött a szociális fogékonyságuk, bensőségesebb viszony alakult ki a diákok illetve a tanárok és a diákok között.
  • Megtanultak alkalmazkodni egymáshoz, fejlődött az együttműködési kapcsolatteremtési és érdekérvényesítő képességük. Ezt páros vagy csoportos kooperatív munkában is érvényesíthették.
  • Gyakorlottabbak lettek az önellátás terén.
  • A sokféle élmény, feladat, játék során személyiségük gazdagabbá vált.
  • Mindenki lehetőséget kapott, hogy számára legeredményesebb szituációkban megmutathassa önmagát, tehetségét. A periférián lévő gyermekek is központi helyre kerülhettek.
  • A tapasztalati ismeretszerzés élménydúsabb, jobban rögzülő tudást biztosított számukra.
  • Megismerkedtek egy a lakóhelytől eltérő táj, a Bükk élővilágával, geológiájával, kultúrtörténeti jellegzetességeivel. Az új, eddig ismeretlen táj megismerése, megtapasztalása során fejlődött szépérzékük, hazaszeretetük.
  • A Bükkben szerzett ismeretekből természetismerethez, történelemhez kapcsolódó általánosságokat tudnak levezetni, fogalmakat alkotni.
  • Felismerik a legjellegzetesebb növényeket, gombákat, állatokat.
  • Elsajátították a természetjárás alapvető szabályait, kulturáltan és tudatosan képesek a természetben lenni.
  • Természethez kapcsolódó játékokat tanultak meg, s ezeket játszva közelebb kerültek a természethez.
  • Jártasságot szereztek a tájékozódásban, a turistajelzések rendszerében, az iránytű, térkép, távcső használatában.
  • Megismerték a Bükk kőzeteit, annak tulajdonságait, a karsztjelenségeket.
  • A természetben csodálhatták, érezhették, érinthették meg a különböző természeti jelenségeket, karsztformákat, élőlényeket.
  • Készségszinten elsajátították a határozókönyvek, atlaszok használatát.
  • Sokoldalúan dolgozták fel az őskori történelemről tanultakat. Beleélték magukat az ősember életébe az eszközkészítések, eszközhasználatok, ősi szertartások, ősi szokások felelevenítése során.
  • Bepillantást nyertek a vadászat, az erdőgazdálkodás, a barlangászat, a régészet és az ősi bükki mesterségek rejtelmeibe.
  • A hordagyűlések során elkészítették „Ősi füzetüket”, melybe egész héten írnak, ragasztanak, rajzolnak a gyerekek. A tábor végén megkapják azt, egy örök emlék és egyben szinte „történelmi és természetismereti füzet” is lehetne, hiszen a látott-hallott ismereteket, történteket tartalmazza.
  • Kézműves foglalkozások során fejlődött kézügyességük, finommotorikájuk, kreativitásuk. Színvonalas alkotások születtek: agyagedényt, ősi nyakláncot, ősi ékszert, kőbaltát, pólót készítettek, miközben sokféle eszközt és nyersanyagot használtak.
  • Íjászkodtak és dárdát hajítottak, ezzel megismerkedtek az ősi fegyverekkel, vadászati eszközökkel. Megismerték az eszközök történelmi jelentőségét, balesetvédelmi előírásait és használatát.
  • Rövid verseket alkottak a heti programhoz kapcsolódó témákból.
  • A tábor utáni teszt igazolta, hogy a gyerekek többsége jelentős előrelépést mutat a természeti és a történelmi ismeretek terén is a tábor előtti állapothoz képest.

Táborvezetők: Márkus Marianna, Gállné Leiner Ilona, Vén László

 

                          

 

 Posted by at 19:03